Húst hússal: jól jár-e, aki ősemberként táplálkozik?

Húst hússal

"Sok gyümölcs, zöldség, hús. Az édesítéshez maximum mézet használok. Kerülöm a lisztet, a tejet, a krumplit, a cukrot, a hüvelyeseket, a rizst és a tésztákat" - írja a paleolit étrendet kipróbáló olvasónk, aki az utóbbi időben saját bevallása szerint jobb közérzethez és frissebb, tisztább szellemi kapacitáshoz jutott. Emellett eltűnt róla a kezdődő "úszógumi", szálkásodó izomzata viszont megjelenőben van.

"Ha a tápanyagarányokat tekintjük, a paleodiétában az állati eredetű táplálékok 65%-ban, míg a növényi eredetű táplálékok 35%-ban vannak jelen. Nagy a fehérjearánya, mintegy 25-30% a javasolt 12%-kal szemben, a szénhidrátaránya viszont igen kicsi - 30-35% a javasolt 55-58%-kal szemben. A jelenlegi ajánlásokhoz hasonló a zsír: 35-40%, nagy, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavaránnyal és kis omega-6/omega-3 zsírsavaránnyal" - írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének kiadványában Lichthammer. A paleolit étrend nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, rostot és vitaminokat, a sófelvétel ugyanakkor csekély.



A paleolit diéta táplálkozási piramisa, alul a húsokkal

A fentiek alapján két "különösen kiemelt veszélyforrást" tilt meg ez az étrend. Az egyik csoport a tejtermékeket foglalja magában, a másik pedig a tésztaféléket (gabonából készült termékek). Az ásványi anyagokkal és vitaminokkal dúsított élelmiszerek (fűszerek, szódavíz és üdítőitalok, sör, liszt, rizs, kukorica, burgonya, chips stb.) szintén nem ajánlottak. A diéta szerint kerülendők az ízesítővel és édesítővel ellátott termékek is, hasonlóan a babfélékhez, a cukorhoz, az olajhoz, a mogyorófélékhez vagy a keményítőtartalmú ételekhez. A hús azonban nem kerülendő. Hiszen a kőkori ember tápláléka a húsok, halak mellett a gyümölcsök, zöldségek, magok és a méz voltak. Az elsőre kedvezőnek tűnő paleolitikus étrenddel azonban több komoly probléma is akad - írja az Új Diéta cikke.

A paleodiéta: előnyök, hátrányok

"Az első problémát az jelentheti, hogy a paleolitikum emberének élettartama a fele volt a mai átlagos életkornak, ezért nem tudhatjuk, hogy egy nem kőkori táplálkozás következtében milyen betegségek manifesztálódhattak volna körükben. További nehézséget okoz, hogy az életmódbeli és a környezeti tényezők is egészen mások voltak, hiszen nem volt környezetszennyezés, levegőszennyezés, és a stressz sem volt olyan fokon és formában jelen az emberek életében, mint manapság" - mondta az [origo]-nak Lichthammer. Az elhízást tekintve elmondható, hogy a paleolitikum embere sokkal többet mozgott, mint ma élő kései utóda. Az energiabevitel egyenlő volt a -leadással, napjainkban azonban ez már nem így van - az elhízás megjelenése ennek a következménye.